Egy kicsit későn, de nem tudok mit tenni. Most futottam össze Somfai Andrással, akinek elküldtem a Győri Kerékpáros Koncepció előzményeit. Ő pedig elküldött egy 1995-ös közlekedési tanulmányt, ami azt jelzi, hogy korábban is volt összefogott fejlesztésre igény, csak ugye az azstalfiók. Az nagyon mély tud lenni. Somfai András alapvető tanácsai és a 95-ös anyag szöveges része a hajtás után.

Gondolatok a kerékpáros közlekedés rész-témáihoz

A hálózat

1.Differenciálni! „Alapvetően hivatásforgalmi” (munkába, iskolába, kiskert-övezetbe menni, vásárolni, gyermeket bölcsödébe, óvodába vinni) és „alapvetően szabadidős” (vízparti, városi erdei) típusok lehetnének. Ezek a vonalkijelölési elvekben, a mértékadó sebességükben, a tájékoztatási rendszerükben és a felszereltségükben különböznek egymástól. A falvakon belüli és a településeket felfűző távolsági kerékpárút-vonalak szerintem inkább az „alapvetően hivatásforgalmi”kategóriába tartoznak (más-más sebességgel) és csak a nagyobb hosszban erdei-vízparti közegben vezetők lehetnek szabadidősnek besorolhatók.

2. A mainál sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a „kerékpározható lakó- és kiszolgálóutak” relatíve biztonságos kerékpározhatóságára, a lokális veszélyhelyek megszüntetésére.

3. Az Utak a kerékpározáshoz c. kiadvány ausztriai tapasztalati megállapítását, miszerint:
„A kerékpáros és járműforgalom elválasztásának minden formája – legyen az kerékpárút, kerékpársáv vagy többcélú sáv az úttest szélén – több problémát tud okozni, mint amennyit megold.” komolyan kellene venni, magyar viszonyok között is vizsgálni és széles összefüggéseiben meg kellene vitatni! Alapvető terület- és pénzgazdálkodási kérdés!

4. Külterületi főút-menti kerékpározás megoldásának összekapcsolása az út melletti mezőgazdasági területek üzemi megközelítésének igényével: „főútmenti, kerékpározható, szilárd burkolatú mezőgazdasági kiszolgálóút”. Példa: S31, Burgenlandban. Ez is egy megoldásmód; nálunk gazdája nincs (ill. három minisztérium is van) – megvitatásra és kidolgozása méltó téma.

5. Győri extrák lehetnének:
- kerékpározható+sétálható aszfaltfelület a külső árvédelmi töltéseken
- kerékpáros sétaút a városi vízpartokon (Lyoni példa)
- a GYSEV vasúti hídjának déli oldali járdáját kerékpározhatóvá tenni a kiskertek felé
- nem extra: Szentiván-Károlyháza (kikötő) között a kerékpárút kiépítése

A pálya

6. Minőség-követelmény és legalább évenkénti ellenőrzése a kerékpárutakon- és sávokon:
a., egyenletes felület
b., jó vízelvezetés
c., jó megvilágítottság

7. Évenként kerékpározás megszervezése egy-egy település polgármesterével, az adott település akkor éppen legrosszabb állapotú kerékpáros útvonalán – probléma-tudatosításként.

8. A reális kerékpáros kanyar- és törésszög-kombinációk kidolgozása, a Tihanyi u. – Mészáros Lőrinc u. csomóponti balesetveszélyes kialakítás elemzéséből elindulva.

9. Az útkeresztezési kerékpárút-átvezetésnél a lesüllyesztett kiemelt szegély ajánlott legnagyobb magassága 2 cm. Ennek be nem tartásának vizsgálata Győrött; a mozgáskorlátozottak szervezetével közös megvitatás; a lehetséges és sürgős javítások, javításmódok kidolgozása az útkezelők és a kivitelezők bevonásával.

10. Oldalbeömlős víznyelők építésének népszerűsítése a kiemelt szegélyek mellett kialakított kerékpáros útnál vagy sávnál, a rácsos víznyelőkés a körülöttük – sajnos sokszor megsüllyedő – burkolatok elkerülése érdekében (is).

A kapcsolódó kérdések

11. Kerékpártároló legyen- a nagyobb munkahelyeknél
- a nagyobb vendégforgalmú létesítményeknél
- őrzött kerékpártároló a busz- és vasúti pályaudvarnál, kis díjért vagy bérletért, vagy akár ingyen is

12. Zárható, egyéni kerékpártároló „szekrény” telepítési kísérlet kellene, vasúti megállóknál és olyan buszmegállóknál is, amelyet 0,5-1 km távolságban lakók is használnak. A „szekrények” akár lakóépületekhez is telepíthetők lennének, megfelelő építészeti és egyéb előkészítéssel. Példa: Nickelsdorf, vasúti megálló.

13. Autóbuszos kerékpár-szállítás: országos és nemzetközi áttekintés kellene + igényfelmérés és propaganda.

14. MoBi-gyakorlópálya építése, nem feltétlenül csak egy városrészben.

15. A kerékpár továbbfejlesztése:
- a kerékpározáshoz kapcsolódó szezonális ill. állandó betegségek célirányos kutatása és a
védekezés lehetőségeinek összegyűjtése (pl. megfázás, sipoly, reuma)
- kerékpárülés-korszerűsítési lehetőségek ötletelése, majd kidolgozásra ajánlása
- a kerékpárvilágítás továbbfejlesztési lehetőségeinek ötletelése (LED, érintés nélküli dinamó, stb.) majd kidolgozásra ajánlása - tömörgumi, szélesfelületű gumi…?
- PIN-kódos kerékpár, amellyel a kódot nem ismerő (tolvaj) el sem tud indulni.

16. Önálló kerékpározási úthiba-bejelentő e-cím telepítése a városházára, a megkülönbözetett bánásmód demonstrálására. Tavasz elején és szeptemberben félévenkénti fórum a kapcsolat működéséről és eredményességéről.

Győr, 2009. november 20.

Somfai András
okl. mérnök, szakmérnök és szaküzemgazdász,
egyéni vállalkozó közlekedéstervező,
Honlap: somfai.try.hu

Végül az ígért közlekedési tanulmány. Igaz, hogy azóta sok minden változott, de a szemlélet és a logikai felépítés maradt ugyanaz.

Győr Város Kerékpáros Közlekedesi Tanulmánya 1995