A program célja volt, hogy megkeressük azokat a sajátosságokat, melyre építve izgalmas és látványos beruházások színesítenék a gyakran szürke arcát mutató Belvárost és környékét.
A csoport három területre koncentrált: vízpart, belváros, vasútvonal. Mindhárom egységnek az alaphelyzetét és egy estleges nagyobb volumenű beruházás következtében előálló új helyzetét, lehetőségeit vizsgáltuk.
A Mosoni-Duna és a Rába Győrben érzékelhető alacsony vízállása a Duna medermélyülésének következménye. Egy tervezett torkolati műtárgy, mely a Duna leszívó hatását ellensúlyozná, az 1950-es évek vízszintjeit idézné elő a Mosoni-Duna alsó szakaszán. Megpróbáltuk elképzelni az előálló új vízszintek látványképét a belterületi szakaszokon. Vajon miért nem tűnik egyértelműnek a vízpartok lakossági célú hasznosítása, egy esetleges kerékpárúttal egybekötött sétány megvalósítása közvetlenül a víz partján, vagy egy természetes élményfürdő kialakítása folyópartjainkon, esetleg egy tényleges vízi színpad.
Lehetséges, hogy nem tudjuk elképzelni, hogy is néznének ki folyópartjaink egy optimális vízszint előállása esetén, autók és szürke kőburkolatok nélkül?

Belváros
<
A szűken értelmezett belvárosban szembetűnő volt, hogy a város sétáló övezetének kialakítása kizárólag a Baross utcára korlátozódott észak-déli irányban. A párhuzamos mellékutcákban a szűk járdákon lehet csak közlekedni, melyek nem tudják kielégíteni a gyalogosok igényeit.
Meglepő, hogy mennyire nincsenek kihasználva a főutcáról nyíló udvarok, melyek remek átjárási lehetőséget biztosítanának az Aradi Vértanúk útja és a Czuczor utca irányába. A belső udvarok abszolút használaton kívül esnek, szinte mindegyikben az autósok élveznek előnyt. Pedig a Czuczor utca és folytatása fűzi egybe a Mosoni-Duna partot, a Dunakapu teret, a Széchenyi teret, és a Nemzeti Színház előtti teret.
Egy egységes belváros rehabilitáció kapcsán - az Európai Unió strukturális forrásai segítségével lehetne végrehajtani ? megkerülhetetlen az autóforgalom mérséklése, valamint a parkolási kérdések megoldása, hiszen a közlekedési zavarok mellett az idegenforgalom hosszú távú lehetőségeit nagy mértékben rontják.
Egy egységes belvárosi zóna kialakításához a munkacsoport egy látványterv részletet skiccelt, mely az Árpád út Vízügyi Igazgatóság székházától az Okmányirodáig nyúlik, ahol egy mélygarázs megépítésével (szemben, a Patika épületének belső udvarában van már hasonló létesítmény) és parkosításával kialakítható az a tér, mely a város főtere lehetne a Megyeháza előtti térrel egybefogva. Ennek a sávnak a koncepcionális továbbvitele ? belső udvarok felfűzése a várost a vízparttal kötné össze egy belvárosi zöld zóna segítségével.

Vasút

A Baross-híd tetején körbenézve érthető meg, mennyire markánsan választja ketté a várost a vasútvonal. A vasút elsüllyesztése, mint alternatíva
Győr hosszú távú fejlesztésének lehetne szimbóluma. A bejárás során olyan nagyprojekteket is felvázoltunk, melyek technikai megvalósítását nem láttuk reménytelennek, bár kétségtelen, hogy egységes koncepcióként közös akarattal lehetne csak megvalósítani.
A Rába part rehabilitációja kapcsán az ottani autótelep helyére képzeltünk egy új városi központot, valamint a Holt-Marcal menti kihasználatlan területek felértékelési lehetőségeiről csemegéztünk gondolatban.

Konklúzió

Az alkotóhétvége rámutatott, hogy számos olyan pontja van a városnak, melynek egy konstruktív koncepció alapján új, használható funkciót lehetne találni.
A tervek esetleges megvalósításához szükséges, hogy a lakosság is lássa, illetve akarja azokat a változásokat, melyek a minták hiányában sajnos nehezen elképzelhetőek.
A Keret Egyesület további ötletelések céljából hasonló alkotóhétvégék szervezését és lebonyolítását szeretné megvalósítani, melybe szeretné bevonni a várostervezés fiatal és tapasztalt szakértőit, hogy ötleteinket papírra vessük. Ehhez izgalmas mintaterületeket, jó hangulatú csoportokat és szakembereket szeretnénk megtalálni!

‹ Skicc 1.0felSkicc 2.0 ›